A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek során a diákok megismerik a Mars felszínének főbb jellemzőit, majd egyre nehezedő kihívásokon keresztül sajátítják el a programozás alapjait. A feladatsor az Open Roberta Lab online szimulációs felületre épül, amely többek között a LEGO Education EV3 és WeDo 2.0, a BBC micro:bit, a Calliope mini, valamint az mBot platformokat is támogatja.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek keretében a tanulók játékosan tisztázhatják az időjárás és az éghajlat közötti különbséget. Megtanulják azonosítani az éghajlati övezeteket, saját környezetükben időjárási adatokat gyűjtenek, majd elemzik és összehasonlítják a napi és havi hőmérséklet-méréseket. Végül a különböző éghajlati jellemzők tanulmányozásával átgondolják, mit jelentenek ezek a gyakorlatban a saját lakóhelyük átlaghőmérsékletére nézve.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amellyel a diákok az emberi kar működését, valamint a csontok és izmok funkcióit tanulmányozzák. A megszerzett ismereteket alkalmazva a tanulók saját robotkar-modellt építenek és tesztelnek.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amely kreatív csoportmunkára épül: a diákok felosztják egymás között a Naprendszer égitesteit (a nyolc bolygót, az üstökösöket és az aszteroidákat), majd részletes adatlapot készítenek róluk. Az eredmények bemutatása után a csoportok adatlapjaiból egy közös osztály enciklopédia áll össze.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek segítségével a diákok egy általuk készített modellen kísérletezhetik ki az üvegházhatás működését. A foglalkozás során megvitatják a légkör és a gázkibocsátás szerepét, valamint a globális felmelegedés következményeit.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek keretében a tanulók érzékszerveik és saját készítésű mérőeszközök segítségével végeznek időjárási megfigyeléseket. A diákok egy kis meteorológiai állomást is felépítenek, amellyel önállóan mérhetik a csapadék mennyiségét, a szélsebességet és a léghőmérsékletet.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amellyel elmélyíthető a diákok tudása az évszakok váltakozásáról. Az évszakok és a természet változó színeinek megbeszélése után a tanulók egy gyakorlati, modellezős feladaton keresztül értik meg a Nap–Föld rendszer mozgását és annak hatásait.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek keretében a tanulók Samantha Cristoforetti ESA-űrhajós naplóját követve nyernek bepillantást a Nemzetközi Űrállomás (ISS) mindennapjaiba. Saját űrküldetést terveznek jelvénnyel és igazolvánnyal, majd az űrhajósok napirendjét a sajátjukkal összehasonlítva vizsgálják a táplálkozást, az edzést, a hobbikat, a szkafandereket és a csapatmunka szerepét.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amely a műholdas távérzékelés világába nyújt bepillantást. Az első szinten az ESA Sentinel-műholdak (főként a Sentinel–2) képeinek és adatainak felhasználási lehetőségeit ismerhetik meg. A haladóbb szinten a Google Earth Engine (GEE) segítségével rövid kódokat fejlesztenek, tesztelve az óriási mennyiségű távérzékelt adat feldolgozási lehetőségeit.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amely a Földről és a Nemzetközi Űrállomásról készült felvételek segítségével mutatja be a diákoknak a légköri elektromossághoz kapcsolódó különleges villanási jelenségeket (pl. villámok, blue jet, red sprite).

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amely során a tanulók megismerik a kémiai elemek kozmikus eredetét és a kozmogeológia alapjait. A résztvevők áttekintik az űrtávcsövek működését és a csillagközi por jellemzőit, majd egy interaktív játékon keresztül állapítják meg fiktív exobolygók tulajdonságait.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amely bepillantást nyújt a Kepler-féle mozgástörvények gyakorlati alkalmazásába, a pályaelemek leírásába és a Föld térképi ábrázolásába. A diákok megtanulják, hogyan határozhatják meg egy okostelefonos alkalmazással a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyzetét és pályáját, valamint kiszámíthatják, mikor és hol figyelhető meg az ISS a szabad égbolton.

A résztvevők olyan izgalmas órai tevékenységhez kapnak támogatást és segédanyagokat, amelynek keretében a tanulók megismerhetik a Föld fizikai (potenciálelméleti) alakját és a tengerszint fogalmát a szárazföldeken. Az ESA GOCE programjának eredményein keresztül pedig megértik, hogyan történik a pontos földalak meghatározása modern űrkísérletek segítségével.