Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók megismerkednek a földmegfigyelés alapjaival, miközben összehasonlítják, hogy ugyanarról a helyről milyen fotó készült a földön, a Nemzetközi Űrállomásról, vagy műholdakról. Ez a tevékenység alpavetően a Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak fotóit használja, amelyeket az ESA a Copernicus program részeként fejlesztett ki.

Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók megismerkednek a képeket alkotó geometriai összetevők alapjaival, beleértve a pixeleket is. A foglalkozás során a tanulók egy kép "pixeles" másolatát készítik el, majd összehasonlítják a művet az eredeti képpel azt vizsgálva, hogy az alapvető geometriai formák hogyan hozhatnak létre összetettebb képet.

Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók a Matthew hurrikán példáján keresztül tanulják meg a földmegfigyelési adatok használatát a hurrikánok nyomon követésében és utóhatásuk értékelésében.

Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók azt vizsgálják, hogy a Földön szélsőséges környezetben fellelhető életformák fennmaradhatnának-e máshol is a Naprendszerben. A tanulók tanulmányozzák a Naprendszer különböző helyszíneinek jellemzőit,majd extremofil élőlényeket bemutató ténykártyák segítségével megbeszélik, hogy szerintük melyek lennének képesek túlélni földön kívüli környezetben.

Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók egy napon keresztül feljegyzik, hogy körülbelül mennyi vizet használnak fel különböző célokra. Ezt követően egy kísérlet keretében előre elkészített „holdi jégmagokból” szűréssel vizet nyernek ki. Az első és a második tevékenység eredményei alapján a tanulók kiszámítják, mennyi holdi jeget kellene kitermelniük ahhoz, hogy egy napra elegendő vízhez jussanak. A tevékenység harmadik szakasza a vízhasználat és a víz újra hasznosításának kérdésére fókuszál a Földön és az űrben egyaránt.

 A tanulók megismerik azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel a tudósok az exobolygókat vizsgálják. A diákok ezt követően megépítik a saját modell exobolygó rendszerüket, amelyen megfigyelik és értelmezik a modell fénygörbéit.

A tanulók sebesség- és távolságméréseket végeznek egy ellipszispályán keringő objektumra vonatkozóan. Az eredményeket ezután a sebesség és az idő függvényében ábrázolják egy grafikonon, hogy megértsék, hogyan befolyásolja (vagy változtatja meg) a gravitáció egy ellipszispályán keringő bolygó vagy műhold sebességét.

A tanulók megismerkednek az exobolygók vizsgálatára szolgáló tranzit módszerrel, majd elemzik az egyes exobolygókat az ESA Cheops (CHaracterising ExOPlanet Satellite) műhold valós fénygörbe adatai alapján. Az exobolygók elemzésén keresztül a tanulók gyakorolják az adatok ábrázolását és értelmezését, valamint a grafikonok méretezését.

Felkészítő osztálytermi tevékenységre, amely során a tanulók gyakorlati kísérletek és műholdfelvételek értelmezésén keresztül vizsgáljak a globális felmelegedés általános hatásait.