A felhőkamrák olyan dobozok, amelyeket kifejezetten töltött részecskék és sugárzás detektálására készítettek. Ebben a tevékenységben a tanulók egy felhőkamrát használnak alfa- és béta-részecskék megfigyelésére, amelyek a tórium-232 radioaktív bomlásának töltött termékei. A kísérlet során a diákok megfigyelhetik a felhőkamrában a töltött részecskék mögött keletkező kondenzációs nyomokat, és megtanulják ez alapján azonosítani a részecskéket. A felhőkamrában kozmikus sugarak által hagyott nyomok is láthatók, amelyek kiindulópontot jelenthetnek a kozmikus sugarak és a Föld mágneses tere által okozott eltérítésük bemutatásához.
A tananyag célja, hogy a Holdra szállás előtti felkészülés részeként a diákok megismerkedjenek az űr, az űrállomás, a Hold és más égitestek környezetének sajátosságaival, különösen a gravitáció, a repülés, a levegő, a víz és a táplálék szerepével. Ezek az elemek a Földön mindennaposnak tűnnek, azonban a holdi vagy űrbéli környezetben egyáltalán nem természetesek, ezért megértésük elengedhetetlen az űrutazás sikeréhez.A tananyag az indulástól egészen az érkezésig követi az űrutazás folyamatát. A diákoknak adottak az utazáshoz és az utazás során használható eszközök, amelyeken változtatni már nem lehet, így ezekből kell kiindulniuk és alkalmazniuk kell őket a NemzetköziŰrállomásra való dokkolás, valamint az ottani életviteli feladatok során.A diákok feladata, hogy megtervezzék az utazást a Nemzetközi Űrállomásra, figyelembe véve az adott eszközök korlátait és az űrbéli környezet speciális követelményeit.
A tananyag célja, hogy a diákok megtervezzenek egy küldetést a Holdra, külön figyelmet szentleve a Föld és a Hold közötti különbségekre (gravitáció, holdi környezetet, légkör stb).Ezeket játékos feladatokon keresztül sajátítják el a diákok. A tanulók célja a küldetés megtervezése az előkészülettől az indulásig.
A tananyag célja, hogy a diákok megismerkedjenek egy Mars-bázis felépítésének folyamatával. A tananyag során a Mars-bázis megtervezésén keresztül vezetjük be őket a tervezés, az építés, a szükséges anyagok szállítása, a gravitáció és az erőforrások felmérésének témaköreibe. Ezek a feladatok olyan STEM-ismereteket nyújtanak a diákok számára, amelyek segítségével képesek lesznek a jövőben saját megszokott környezetükön kívül is gondolkodni és problémákat megoldani.
A tananyag célja, hogy a diákok megismerkedjenek az űrutazás során felmerülő kihívásokkal, és megtanulják, hogyan lehet megtervezni egy űrutazást. A cél az, hogy megértsék,mi szükséges ahhoz, hogy – hasonlóan a földi repülőutakhoz – egyszer majd képesek legyünk elutazni távolabbi bolygókra. A tananyag során a diákok megismerik az űrutazáshoz szükséges üzemanyag, táplálék és oxigén erőforrás igényeit, valamint a tervezés és modellezés folyamatát, amelyek elengedhetetlenek a hosszabb távú bolygóközi utazások sikeréhez.
A tananyag célja, hogy a diákok megismerkedjenek a holdi élet sajátosságaival a Holdra szállás után. A feladatok során egy előre definiált, limitált eszközkészletet kapnak, amelyeket felhasználva kell megoldaniuk különböző kihívásokat. Ezek a korlátozott erőforrások és a feladatok együttesen segítik a diákokat abban, hogy megértsék a Földön kívüli környezet különleges nehézségeit. A diákoknak meg kell tervezniük, hogyan tudnak az adott eszközök segítségével vizet, oxigént és táplálékot előállítani, illetve hogyan alkalmazhatják ezeket fenntartható módon a holdi élet feltételeinek biztosításához.
Ebben a négy tevékenységből álló feladatsorban a tanulók felfedezik a globális felmelegedés és a jég olvadásának hatásait a Földre. Megtanulják, mi a különbség a szárazföldi jég és a tengeri jég között, és megvizsgálják, ezek olvadása milyen eltérő következményekkel jár. Ezt követően saját kísérletet terveznek annak vizsgálatára, hogyan befolyásolja az olvadó jég a légkör hőmérsékletét.Végül a tanulók megismerkednek a gleccserekkel, és műholdfelvételek segítségével elemzik, mennyit olvadt egy adott gleccser egy meghatározott időszak alatt.
A tananyag a CanSat verseny fő jellemzőit ismerteti. A versenyben résztvevő csapatoknak első sorban meg kell mérniük a hőmérsékletet és a légnyomást, majd az adatokat továbbítaniuk kell a földi állomás felé.A diákok megismerik az elérhető szenzorok közötti különbségeket, valamint azokat a kihívásokat,amelyek az elsődleges küldetés teljesítésével járnak.
A tanulók megismerkednek a trikolorLED-ek színalkotási mechanizmusával, majd a Python programnyelv segítségével megtanulják külön-külön és csoportosan is irányítani a LED-eket. Végül a diákok a Sense HAT program könyvtár különféle függvényeit fogják használni szövegek és képek megjelenítésére a LED-kijelzőn.
A tanulók egyénileg vagy csoportosan vizsgálnak meg különböző fényforrásokat (Nap, LED izzó, vagymonitor) a saját maguk által épített spektroszkóp segítségével. A feladat során megtapasztalják, hogy a fehér fény sok különböző színre bontható, és hogy az összetett színek a három alapszín (vörös, zöld és kék) kombinációiból állnak.
A diákok megtanulják, hogyan zajlik egy bolygó felfedezésére irányuló kutatás. A tanulók csoportokba szerveződve létrehozzák a saját küldetés irányításukat, amelynek az a célja, hogy egy marsjáró segítségével feltérképezze a Mars felszínét, és beazonosítsa a mintagyűjtés szempontjából érdekes felszíni területeket. A küldetésirányításnak és a marsjárónak korlátozott ideje és kommunikációs lehetősége van arra, hogy megtalálja ezeket az érdekes területeket, így vezetve be a tanulókat a küldetések alatti adatátvitel korlátaira, valamint a küldéstervezés fontosságára. A küldetés végén a diákok megkapják a mintákat az általuk kijelölt területekről, majd irányított elemzés segítségével meghatározhatják, mit találtak a felszínen. Végül bemutatják eredményeiket az osztálynak.
A tanulók elsajátítják a Raspberry Pi számítógépek kezelését és a kódolásukhoz szükséges alapvető programozási nyelvet. A program segítségével a diákoknak lehetőségük nyílik, hogy lefuttassák saját kódjukat a Nemzetközi Űrállomáson található Astro Pi számítógépek egyikén.
A tanulók az Astro Pi számítógépre írt program segítségével adatokat gyűjtenek a környezet hőmérsékletéről és páratartalmáról. Emellett szimulálják az ISS páratartalom-szabályozó rendszerét, miközben saját környezetükben is mérési adatokat rögzítenek. Továbbá gyorsulásméréseket végeznek a tájékozódás és a gravitációs irány meghatározására. A cél az adatok gyűjtése, elemzése és vizualizálása a Sense HAT érzékelők és alapvető programozási utasítások segítségével.
A tanulók egy 9 különböző anyagból álló készlet segítségével megvizsgálják, hogy mely anyagtulajdonságok a legalkalmasabbak egy űrhajó, például az Orion űrjármű alkatrészeinek elkészítéséhez.
A tanulók csoportokban dolgozva idővonalakat készítenek: először saját életük fontos eseményeit rögzítik, majd az univerzum történetének meghatározó mozzanatait ábrázolják. Ezután egy éves időskálára vetítve kiszámítják az univerzum történelmi eseményeinek idejét. Az összegyűjtött információkat művészeti alkotások segítségével illusztrálják, amelyet a foglalkozás végén bemutatnak az osztálynak.
Ebben a tevékenységben a tanárok és a diákok egy olyan üstökösmagot készítenek az osztályteremben, amelynek összetevői pontosan tükrözik a valódi üstökösmagban található anyagokat. A tevékenység közben a tanulók megismerkednek az üstökösökkel és azok hatásaival a naprendszerünkre.
Ebben a kísérlet sorozatban a tanulók a medveállatkaként is ismert tardigrádok túlélési képességeit vizsgálják meg. A tevékenység során medveállatkákat gyűjtenek, amelyeket laboratóriumi körülmények között különböző szélsőséges hatásoknak tesznek ki, hogy megállapítsák, milyen környezetben képesek túlélni. A foglalkozás célja, hogy teszteljék a tardigrádok ellenálló képességét, olyan szélsőséges környezeti körülményekkel között, amelyek az űrre is jellemzőek.
Ebben a hat tevékenységből álló sorozatban a tanulók megvizsgálják, hogy mely tényezők befolyásolják a növények növekedését, és ezek milyen összefüggésben vannak a növények termesztésével. A növényeknek levegőre, fényre, vízre, tápanyagokra és stabil hőmérsékletre van szükségük a növekedéshez. A feladat során a tanulók megfigyelik, mi történik a növényekkel, ha a fenti tényezők közül néhányat megváltoztatnak.
A tanulók megismerkednek a növények különböző összetevőivel és megtanulják, hogy az ismert növények mely részei ehetőek, valamit megtanulnak a különbséget tenni a zöldség, a gyümölcs és a mag között. A feladat során tanulóknak el kell képzelniük és le kell rajzolniuk a megfigyelt gyümölcshöz/zöldséghez/maghoz tartozó növényt, majd megismerkednek a különböző növények eltérő növekedési szükségleteivel. A fenti információk alapján pedig el kell dönteniük, hogy mely növények alkalmasak arra, hogy az űrben termesztve jó táplálékforrást jelentsenek az űrhajósok számára.
A tanulók egy multimédiás modul segítségével megismerkednek a tengeri áramlatokkal és azok hatásaival az egyes régiók éghajlatára nézve. Ezt követően megvizsgálják, hogy mi okozza az óceáni áramlatok létrejöttét. A tevékenység második felében műholdfelvételek segítségével elemzik a tenger felszínének hőmérsékletét, és áttekintik miért hasznosak a műholdas megfigyelések a tengeri áramlatok megfigyelésében.
Ebben a három tevékenységből álló sorozatban a tanulók megvizsgálják az elektromágneses spektrumot és megfigyelik az infravörös sugárzást egy olcsó webkamera segítségével. A tevekénység közben a tanulók megvitatják, hogy az infravörös sugárzás hogyan használható fel olyan információk megszerzésére, amelyek a látható fény segítségével nem állnak rendelkezésre.
A tanulók megvizsgálják, a különböző tárgyak közötti ütközések hatásait. Ezt követően pedig azt vizsgálják meg, hogy az ilyen ütközések hatására egyes anyagok hogyan törhetnek szét vagy deformálódnak.
A diákok megtanulják, hogyan kell lépésről-lépésre origami hatszöget készíteni, amely hasonlít a James Webb űrteleszkóp elsődleges 18 hatszögből álló tükréhez. A foglalkozás közben a diákok megismerkednek a teleszkópok működésével, funkcióival, valamint csillagászati jelentőségével.